Megint eltelt két hét.
mikor beültem a székbe először csak nézelődött, de most hosszabban mint máskor. nyissam ki, csukjam be, megint nyissam ki... vizslatott minden oldalról.
Felül ívet cserélt, ami nem is baj, mert a kezdetek óta volt már bent a felső ív. mikor gumizta hozzá a brekiket már éreztem, hogy húzni fog... Most kivételesen átlátszó gumit adott felülre, alul maradt a pink.
valamit állított egy baromi nagy fogóval az ívtágítón is, mintha levágta volna, olyan érzés volt...
aztán jött az új forma. a teknősös gumi. ezek kis gumikarikák, amivel az alsó fogsoromat a felsőhöz kell gumizni, hogy az aló ív hozzáidomuljon a felsőhöz, hogy egyforma szélesek legyenek. az alsó hatosok belső oldalába kell beakasztani a gumit egy kis kampó segítségével, majd jól kinyújtani, és a felső hatosra kívülről ráakasztani... gyönyörű. és feszít mint a franc.
ha csukva a szám úgyis feszít, ha kinyitom pláne. A doki azt mondta, csak evéshez és fogmosáshoz vegyem ki. Ha kinyúlt cseréljem le.
Úgyhogy most ez van. az ív meg ezek a gumik együtt megteszik a hatásukat, szóval előveszem megint a fájdalommétert. :)
Fájdalomméter: 10/5
Az éjszaka sem volt túl vidám, és már tényleg gondolkozom egy fájdalomcsillapítón. meleg már az egész fejem is...
Egy viszont biztos: hogy hatásos. Miután a doki berakta a gumikát, már két óra múlva megváltozott a harapásom.
kép jön.
